Az emberek általában a természet részét képezik, és az emberi lények mindig is szoros kapcsolatban álltak a környezetükkel. Az emberek függnek a természettől az élelem, a víz, a levegő, az energia és a nyersanyagok szempontjából. A természeti erőforrások fenntartható gazdálkodása és megóvása tehát kulcsfontosságú az emberiség jövőjének szempontjából, hiszen az emberek jólétének, egészségének és túlélésének alapja a bolygó erőforrásainak megóvása és fenntartható használata.
A fenntarthatóságnak és a környezetvédelemnek ma már nemcsak erkölcsi és etikai vonatkozása van, hanem gazdasági és társadalmi hatásai is egyre érzékelhetőbbek és súlyosabbak. A klímaváltozás, a globális felmelegedés, a természeti katasztrófák és a környezetszennyezés mind a bolygónk fenntarthatóságát fenyegetik, és ha nem teszünk intézkedéseket ezek megállítására és visszafordítására, akkor az emberiség sorsa komoly veszélybe kerülhet.
A fenntarthatóság fogalma egyre inkább teret hódít a mai világban, és egyre több vállalat, kormány és szervezet foglalkozik a fenntarthatósági kérdésekkel. A fenntartható fejlődés elvét a Brundtland-jelentés tette ismertté 1987-ben, és azóta számos nemzetközi és nemzeti szinten elfogadott dokumentum és megállapodás foglalkozik a fenntarthatóság különböző aspektusaival.
A fenntarthatóság három pillérét gyakran az ökológiai, gazdasági és társadalmi dimenziókban szokták megfogalmazni. Az ökológiai fenntarthatóság azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokat úgy használjuk, hogy ne lépjük túl a bolygó képességeit azok megújulására és regenerálódására. A gazdasági fenntarthatóság azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés és a jólét megteremtése ne járjon az erőforrások kimerítésével és a környezetrombolással. A társadalmi fenntarthatóság azt jelenti, hogy minden embernek egyenlő esélyeket és jogokat kell biztosítani, és a társadalmi egyenlőtlenségeket és igazságtalanságokat csökkenteni kell.
A fenntarthatóság megvalósítása komplex és összetett folyamat, amelyet a társadalom minden szintjén el kell indítani és támogatni kell. Az oktatás, az információáramlás, a tudatformálás és a közösségi részvétel mind fontos szerepet játszanak ebben a folyamatban. Az egyéneknek és a közösségeknek is nagyobb tudatosságot kell kialakítaniuk a fenntarthatósági kérdésekben, és a mindennapi életük során is figyelembe kell venniük a fenntarthatóság elveit és értékeit.
A vállalatoknak és a kormányoknak is fontos szerepük van a fenntarthatóság előmozdításában és támogatásában. A vállalatoknak felelősséggel kell eljárniuk a környezetvédelmi és társadalmi kérdésekben, és fenntartható üzleti gyakorlatokat kell kialakítaniuk. A kormányoknak pedig fontos szabályozásokat kell megalkotniuk és végrehajtaniuk a fenntarthatósági célok elérésének érdekében, valamint támogatniuk kell a fenntartható fejlesztési terveket és projekteket.
A fenntarthatóság megvalósítása nem könnyű és nem gyors folyamat, de hosszú távú és mélyreható változásokat hozhat a társadalom és a környezet számára. A fenntarthatóság elérése mindenki érdeke, és mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk a bolygónk és az emberiség jövője iránt.
kd2kub